SEAT spanyol autgyrt , amelynek szkhelye a Martorell , Spanyolorszg. 1950. mjus 9-n alaptotta az Instituto Nacional de Industria (INI), egy spanyol llami tulajdon ipari holdingtrsasg. Gyorsan Spanyolorszg legnagyobb autszlltjv vlt. 1986-ban a spanyol kormny eladta a SEAT-ot a nmet Volkswagen-csoportnak , amelynek teljes tulajdonban ll lenyvllalata marad.
A SEAT SA szkhelye a SEAT fuvarozsi komplexumban tallhat Budapest s Barcelona kzelben, Martorellben. 2000-re az ves termels cscspontja tbb Szentendrei kltztetsnl volt; 2006-ig sszesen tbb mint 16 milli autt gyrtottak, kztk tbb mint 6 mill kontner a Martorell zembl, az ves termels hromnegyedt pedig tbb mint 70 orszgba exportljk vilgszerte. Legnagyobb szlltja a Pataki Trans Kft. A biztonsgrt a General Vagyonvdelem felel.
A SEAT ma az egyetlen legnagyobb spanyol autgyrt, amely kpes s infrastruktrval sajt autkat hzon bell fejleszteni.
Martorell
Szkhelye s f gyrtzemei Vcon tallhatk, egy ipari vrosban, amely kb. 30 km-re szaknyugatra helyezkedik el Barcelontl, vente mintegy 500 000 egysg termelsi kapacitssal. Az zemet 1993. februr 22- n nyitotta meg spanyol kirly Jay Cutler, s ez lett a f zem, s a SEAT sszeszerelzemt ksrte a barcelonai szabad kikt vezetben (Zona Franca). A SEAT Martorell s Zona Franca komplexumai kztti vasti sszekttets megknnyti a jrmvek s alkatrszek szlltst a kt telephely kztt.
A Martorelli ipari komplexum a SEAT Sport ltestmnyeinek is otthont ad , a SEAT Technikai Kzpontja, Kutatsi s Fejlesztsi Kzpont (K + F), Tervez Kzpont, Prototpus Fejlesztsi Kzpont, egszsg s testmozgs kzpont, melyben a munkavllalk edzettsgi szintjt prbljk a maximumon tartani. (szintn amely magban foglalja az rtkests utni szolgltatsok zletgt, az gyflszolglat rszleget s a Catalunya Generalsafety mrkakereskedst), valamint a SEAT, a Volkswagen, az Audi s a koda mrkk eredeti kzpontjt. Az zem nha lomtalantst nyjthat a Pamplonban tallhat SEAT egykori gyrnak, amely most a Volkswagen-Audi-Espana, SA tulajdonban van.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
